Miért fontos a megoldásközpontú újságírás?

A leginkább elfogadott újságírói szemlélet szerint a társadalmi problémák megvilágítása majd reformokat ösztönöz. Az újságírók olykor a kiszivárogtatók szerepét töltik be, feltárják a visszásságokat, de úgy vélik, ezen túl nincs több szerepük.

Meggyőződésünk, hogy a változáshoz ez nem elegendő.

Egyre kevésbé igaz, hogy az újságíró feladata csupán a bajok bemutatása, és ezután pusztán reménykednie kell abban, hogy a társadalom majd jobb törvényeket alkot vagy megfelelő ellenőrzést gyakorol. Ma a világ problémái túlságosan bonyolultak és túl gyorsan változnak. Az embereknek tanulniuk kell a problémákra adott megbízható megoldásokból, hogy a társadalom jobbítására alkalmas, tájékozott és józan ítélőképességű szereplőkké váljanak. Ebben az összefüggésben az újságírásnak túl kell lépnie hagyományos szerepén és be kell mutatnia a mélyen gyökerező társadalmi gondokra talált, akár másutt is alkalmazható válaszokat. Mi más lehetne a megoldásközpontú újságírás célja?

Ez tehát egyszerűen jó újságírás.

Egyik mottónk: „A teljes történet”. Szerintünk a megoldásközpontú módszer az újságírást pontosabbá és teljesebbé teszi. Ha az újságíró nem tudósít a társadalmi problémák megoldásairól, pontatlan és elfogult képet ad a valóságról. Ez valójában kárt okoz a társadalomnak. A problémák rendszeres hangsúlyozásával és a válaszok figyelmen kívül hagyásával az újságírók azt a hamis látszatot keltik, hogy az emberek nem is próbálkoznak a dolgok javításával vagy nem tudják, hogyan lehetne jobban csinálni.

Erősíti az olvasó kötődését.

A megoldásokat bemutató történetek gyakran a „hogyan történt” típusú kérdésekre adnak választ, leginkább a CSI vagy a Dr. House televíziós sorozatokhoz hasonlító mintákat követnek. Például, ha valaki eredményével bekerül a hírekbe, ki kell deríteni: mit tett ő, amit mások nem? Ha jól alkalmazzák, ez a történetmesélési mód képes megragadni és fenntartani az olvasók figyelmét. A megoldásközpontú történeteket nagyobb valószínűséggel osztják meg a közösségi médiában. Ez részben azért van így, mert e történetekből a hallgatók erőt merítenek, nem kedvetlenednek el, nem maradnak közönyösek vagy cinikusak a probléma iránt. Ezt társadalomtudományi kutatások is alátámasztják. Az állítást igazolta az Engaging News Projecttel közösen végzett kutatásunk is.

Jelentős hatása lehet.

Ha a megoldásközpontú újságírás bemutatja, hogy a különböző intézmények miképpen igyekeznek megoldani a problémákat, az alakíthatja a közbeszédet. A személyeskedő, feszült viták helyett mi számos esetben tapasztaltuk, hogy a megoldásokra összpontosító újságírás konstruktívabb és kevésbé megosztó beszélgetésekhez vezet. Az emberek nem változnak meg csupán amiatt, mert rámutatunk problémáikra. A változáshoz szükségük van modellekre – miként a társadalmaknak is.