Bevezetés

Ha megérlelődött bennünk a gondolat, hogy miről írjuk cikkünket, vajon honnan tudhatjuk, hogy az, jó-e?

Mint mindig, a témajavaslatot most is alaposan meg kell vizsgálni.

Először is figyeljünk a minőségi újságírás szabályaira! Érdemes átgondolnunk a történetet minél több, különböző nézőpontból. Készítsünk interjút olyan emberekkel, akiknek nem fűződik semmilyen érdekük az ügyhöz! Gondoljuk végig, hogy az információs forrásokat kik finanszírozzák. 

Egy jó megoldásközpontú történet megítélése hasonló a jó problémaközpontú történet átvilágításához: mi történt és honnan tudjuk, hogy ez történt? A különbség abban áll, ahogyan a következményeket értelmezzük. Az újságírásban, ha valamiről azt mondjuk, hogy probléma és végül tévedünk, akkor az hiba. Ha viszont valamiről azt mondjuk, hogy működik, miközben nem, az már bűn. A „túl hiszékeny” a lehető legkínosabb jelző egy újságíró számára. Hogyan kerülhető el?  

Ne túlozzunk!

Ne állítsuk azt, hogy a probléma megoldódott, mert valószínűleg ez nem történt meg. Ne jelentsük ki, hogy ez a legjobb megoldás, hiszen ezt nem tudhatjuk. Ne mondjuk, hogy ez tartós, hosszú távú megoldás, mert lehet, hogy nem az. Szorítkozzunk a tényekre: ez és ez történt, és itt vannak a bizonyítékok. Épp úgy, mint a hagyományos újságírásban, itt is fontos tudni, hogy a „bizonyítékok” nem csak adatok lehetnek. Bizonyítékok forrásai lehetnek interjúk, az újságíró helyszínen szerzett - „kitaposott” - információi, megfigyelései és bármi más. Nincs tökéletes megoldás. Épp ezért írni kell a megoldás korlátairól és az oda vezető küzdelmekről.

Ez az óvatosság egyfajta védőpajzs. Ha nem minősítgetünk, nem érhet bennünket az a vád, hogy valaki érdekeit képviseljük. Ha ugyanis a történetben felvázolt megoldás pár hónap múlva kudarcot vall, nem fognak bennünket hibáztatni, hiszen csak azt írtuk le, ami abban az időben történt.

Ezek az iránymutatások szabadságot is adnak. Nincs szükség a megoldások rangsorolására és összehasonlítgatására, a legjobb módszer keresésére. Nyugodtan írhatunk részben sikeres – vagy akár teljesen sikertelen - megoldásokról is, amennyiben valamilyen szempontból az érdekes vagy fontos kudarc, és az olvasónak meg tudjuk indokolni, miért tartjuk hasznosnak leírni (lásd a kudarcokról szóló fejezetünket). Az újságíró csupán jó történetet keres.